Az alábbiakban összefoglaljuk, hogy melyek azok az esetek, amikor a fogászati implantáció megoldást nyújthat.
Az implantációval kombinált orális rehabilitáció fontosabb indikációi:
- részlegesen vagy teljesen foghiányos páciensek rehabilitációja (sorközi foghiány, sorvégi foghiány, szubtotális fogatlanság, teljes fogatlanság) anodontia vagy hypodontia (Anodontia: teljes foghiány. Veleszületett teljes foghiány; fejlődési rendellenesség vagy magzati károsodás következménye. Egyes esetekben a fogcsírák ki sem fejlődtek, máskor a fogcsírák megjelennek ugyan, de nem fejlődnek tovább. Hypodontia: a kívánatosnál kevesebb számú fog fejlődik ki; a maradó fogazatban
leggyakrabban a felső kismetsző, a második kisörlő, vagy a harmadik nagyörlőfog (bölcsességfog) nem fejlődik ki. Az alsó fogazatban a középső metszőfogak kifejlődése maradhat el.) – trauma vagy daganatos megbetegedés következtében kialakult foghiány, a száj, állcsont és az arc környékének kemény- vagy lágyrész defektusának kezelése – veleszületett fejlődési rendellenesség (ajak-, állcsont-, szájpadhasadék) következtében kialakult fogazati eltérések korrekciója rágási diszfunkciók, orthodontiai eltérések (felső és/vagy alsó állcsonti elváltozások) - esztétikai hiányosságok
- fogazati rendellenességekből adódó beszédzavarok
- az állcsontgerinc kifejezett atrófiája, a műfogsor nem megfelelő stabilitása (az atrofizált, vagyis „leépült”, megkevesbedett csontállományú állcsontra szinte lehetetlen megfelelő stabilitású és feladatát betöltő, használható műfogsor készítése)
Mi a célja az implantációval kombinált orális rehabilitációnak? Vegyük sorra őket!
- a rágószervek működésének helyreállítása/javítása
- az esztétikai megjelenés helyreállítása/javítása
- a hangképzés helyreállítása/javítása
- a természetes kemény fogszövetek megőrzése, a foghiányt határoló fogak épségének megtartása (egyszerűbben fogalmazva: a fogászati implantáció lehetőséget ad a fogak olyan módon való pótlására, hogy a szomszédos fogakat nem kell lecsiszolni a foghiány pótlása érdekében)
- az anatómiai struktúrák megőrzése (az állcsontgerinc atrófia lassítása, okklúziós trauma megelőzése, helytelen terhelés megelőzése)
- a kockázatos (túl nagy kompromisszumot igénylő) rögzített protézisek elkerülése (nagy fesztávú hidak, lengő hidak)
- a fájdalom/diszkomfortérzés csökkentése és megszüntetése
- az állcsont-orthopédiai kezelések sikeresebbé tétele
- a sebészi pótlások és zárólemezek stabilitásának javítása