fbpx

Fogszabályozást igénylő esetek kialakulásának okai

A fogszabályozást igénylő esetek kialakulásának okai öröklöttek, vagy szerzettek lehetnek.

Öröklött eltérések

  • A fogívek alakja és mérete öröklődik, a gyermek hasonlít szüleire. Nyilvánvaló, hogy a szűkebb fogívbe a nagyobb méretű fogak egyszerűen „nem férnek el”.
  • Csírahiány és számfeletti fogak: csírahiánynak azt nevezzük, ha egy fogcsíra nem alakul ki az ember fejlődése során; következésképp az a foga hiányozni fog. Hiányozhat például a bölcsességfog csírája, így az egyénnek nem lesz bölcsességfoga, de ez nyilván önmagában nem okoz fogszabályozást igénylő szituációt. Előfordul, hogy a szemfogak csírája hiányzik, ebben az esetben szinte biztosan fogszabályozó kezelés szükséges. A számfeletti fogak is létrehozhatnak fogszabályozási kezelést igénylő helyzetet. Ilyen szempontból tulajdonképpen számfeletti fog a bölcsességfog is, minthogy az állkapocsban általában nincs számára elegendő hely, így növekedése során „előretolhatja” az egész fogazatot. Érdekes szám feletti for az ún. mesiodens is.
  • A rendellenes szituációban álló fogcsírából kifejlődő fog is rendellenes helyzetben áll, így ekkor is fogszabályozó kezelés javallott.
  • Az egyes fogak helyzeti rendellenességei is öröklöttek. Ilyen például, ha valakinek a két felső metszőfoga között rés van.
  • Szintén öröklött az úgynevezett mélyharapás, a progenia és a prognathia. Mélyharapásnak nevezzük, ha a felső fogak több, mint 3 mm-rel az alsó fogak metszőéle alá érnek. A progenia azt jelenti, hogy az állkapocs túlzottan megnőtt (köznyelvben „bulldogharapásnak nevezzük). Prognathia az az eltérés, amikor a felső állcsont túlzottan előreáll.
  • Ajak-, és szájpadhasadékok: előfordulásuk 1-2 ezrelék a teljes népességben. Gyógyításuk összetett folyamat, amelyben szájsebészek, fogorvosok, fül-orr-gégészek és logopédusok vesznek részt elsősorban.

Szerzett eltérések

  • Természetes módon a csecsemő az anyamellről táplálkozik. Ez jótékony hatással van az alsó- és felső állcsont növekedésére. Ennek hiányában az állcsontok nem kapják meg azt az impulzust, ami természetes és normális növekedésükhöz nélkülözhetetlen.
  • A gyermekkori táplálkozás is okozhatja az állcsontok diszharmonikus növekedését. Fontos a megfelelő minőségű és összetételű táplálékbevitel, és fontos az is, hogy a gyermek rágjon, és ne pépes ételeket egyen.
  • Az ujjszopás egyértelműen nyitottharapás kialakulásához vezet (vagyis rés lesz a metszőfogak között a fogazat csukott helyzetében is). A rendellenes nyelés is fogazati eltérésekhez vezet. Utóbbit a gyermek feje alá helyezett túl magas, vagy túl alacsony párna okozza. A fogzás idején a cumi jó szolgálatot tehet, de fontos betartanunk bizonyos szabályokat.
  • A gátolt orrlégzés is fogszabályozást igénylő szituációt eredményez az esetek nagy részében.
  • A bármilyen okból szükséges idő előtt tejfog-eltávolítás a maradó fogazat torlódásához vezet. Ennek magyarázatához képzeljük el, hogy a 7 éves gyermek jobb alsó 5-ös tejfogát a mély fogszuvasodás miatt el kell távolítani. Ebben az esetben a már kifejlődött jobb alsó 6-os fog (a gyermek 6 éves korában bújt elő) és a megmaradt jobb alsó 4-es fog között egy fognyi rés keletkezik. Ebbe a résbe – a fogak természetes előre irányuló elmozdulási hajlamából fakadóan – bedől a maradó 6-os fog, és a gyermek  9 éves kora körül kinőni szándékozó maradó 5-ös fognak már nem marad hely. Ezért, ha a korai tejfog-eltávolítás elkerülhetetlen, nagyon fontos, hogy a gyermek helyfenntartó készüléket kapjon a például a hiányzó tej 5-ös foga helyére. Egy helyfenntartó készüléket itt tekinthet meg.
  • Gyermekkori fogsérüléssel járó balesetek is előidézhetik a fogazati eltérést.
  • Szerencsére ritka, hogy a gyermek valamely általános betegsége vagy embrionális ártalma következtében keletkezzen fogszabályozási kezelést igénylő fogazati anomália.