fbpx

Koronának nevezzük azt a fogművet, amely beborítja a klinikai fogkorona egészét és ahhoz cementezéssel rögzül.

A fogászati koronák indirekt fogpótlások, mert elkészítésük nem közvetlenül a szájüregben történik, hanem fogtechnikai laboratóriumban. A fogorvos – miután előkészítette (lecsiszolta) a fogat a koronához, lenyomatot vesz. A fogtechnikai laboratórium a lenyomat alapján készülő minta segítségével készíti el a koronát. Koronát általában nagyobb kiterjedésű fogszuvasodás vagy sérülés során károsított fogak helyreállítására készítünk. Korona a híd fogpótlások pillérkoronája is:a foghiányt pótló fog a hídtag, míg a fogakra ragasztott hídrészt koronának nevezzük. Cirkonkerámiai koronák a gipszmintán

Mikor készítünk koronát?

  • Fogszuvasodás okozta nagymértékű fogállomány pusztulás esetén. A kisebb kiterjedésű fogszuvasodások esetén a fogat el lehet látni töméssel (esztétikai restaurációval) vagy betéttel (inlay).
  • Abban az esetben, ha a fog sérülése töméssel (esztétikus restaurációval), borító-betéttel (overlay) vagy héjkerámiával nem oldható meg.
  • A fogak nagyobb kopásai esetén a fogak rágófelszíneinek helyreállítására.
  • Esztétikai okból, ha a fog színének elváltozása professzionális fogfehérítéssel vagy héjkerámia készítésével nem oldható meg.
  • Szintén esztétikai okból készülhet korona az ún. zománc vagy dentin fejlődési zavarok esetén, illetve diasztéma (a két középső metsző közt jelentkező rés) zárására, ha az fogszabályozással vagy héjkerámia alkalmazásával nem oldható meg.
  • Fogpótlási célból is készítünk koronát, mert a foghiányt pótló hidakat a korona rögzíti a (pillér)fogakon.
  • Fogászati implantáció után is koronát készítünk, mert az implantátumok műcsonkjának beborítása is koronákkal történik.

A fogászati korona készítésének munkafázisai

A fogászati koronák készítése fogorvosi és fogtechnikai fázisokból áll.

  1. A páciens vizsgálata, a diagnózis és a kezelési terv felállítása (fogorvos).
  2. A fog előkészítése a koronához (fogorvos).
  3. A korona színének kiválasztása (fogorvos és fogtechnikus együtt).
  4. Lenyomat készítése az előkészített (preparált) fogról / fogakról és az antagonista fogazatról, illetve a harapási viszonyok rögzítése (fogorvos).
  5. A lenyomatok szuperkemény anyaggal való kiöntése (fogtechnikus).
  6. A modellek artikulátorba történő rögzítése a fogorvos által készített e célra szolgáló minta alapján (fogtechnikus).
  7. A korona megformázása viaszból fémkerámiai (a köznyelvben porcelánnak nevezett) korona; kompozit fényrekötő műanyagból cirkonkerámia (fémmentes) korona esetén (fogtechnikus).
  8. A viaszminta ún. beágyazása, kiégetése és az így nyert forma feltöltése a megolvasztott fémmel fémkerámiai (a köznyelvben porcelánnak nevezett) korona esetén vagy a cirkónium váz kifaragása cirkónium tömbből CAD/CAM technológiával cirkonkerámia (fémmentes) korona esetén (fogtechnikus).
  9. Az öntvény kibontása és kidolgozása fémkerámiai (a köznyelvben porcelánnak nevezett) korona esetén vagy szinterezés után a cirkonváz végleges kidolgozása cirkonkerámia (fémmentes) korona esetén (fogtechnikus).
  10. A korona vázának próbája a szájüregben és az esetleg még szükséges kisebb korrekciók (fogorvos).
  11. A korona végső kidolgozása: kerámia leplezés ráégetése (fogtechnikus).
  12. A korona ragasztása (fogorvos).

A fog előkészítése („csiszolás”) a korona számára

A fogat a korona számára elő kell készíteni, vagyis helyet kell „teremteni” a koronának. Eközben biztosítanunk kell számára a megfelelő stabilitást. A foganyagot különböző alakú csiszolóeszközökkel távolítjuk el. A csonkelőkészítés a korona fajtájától és anyagától, valamint a rendelkezésre álló foganyag mennyiségétől függ. A fog korona számára történő előkészítésének (preparációjának) általános irányelvei:

  • a fog keményszöveteinek megtartása, megkímélése: a fogból csak a minimálisan szükségeset kell eltávolítani a korona retenciójának (a fog felszínei és a korona belső felszíne közt fellépő súrlódás, ami tulajdonképpen helyben tartja a koronát; a korona a lecsiszolt fogon természetesen speciális ragasztóanyaggal van rögzítve) és stabilitásának (vagyis, hogy a korona ellent tud állni a rágás közben fellépő erőknek) biztosítása a korona tartósságának biztosítása a széli záródás (a korona szélének és az ép, nem lecsiszolt fogfelszín találkozásánál lévő résmentes illeszkedés) biztosítása a fogbél és a fogágy védelme.

Az, hogy egy koronához mennyit kell lecsiszolni egy adott fogból, attól függ, hogy milyen típusú koronát készítünk.

A lenyomatvétel

Klinikánkon a nagy pontosságú A-típusú (addíciós kötésű) szilikon lenyomatanyagokat alkalmazzuk.

A fogorvos lenyomatot készít a lecsiszolt fogról, hogy a koronát a fogtechnikai laboratóriumban el tudják készíteni. A lenyomat a preparált fog és a szájüregi képletek negatívja. A lenyomatot a fogtechnikus szuperkemény gipsszel tölti ki, amely megkeményedés után pontosan úgy néz ki, mint ahogy a lecsiszolt fog és az egyéb szájképletek a valóságban (azzal a különbséggel, hogy ez gipszből van). A koronakészítéshez azonban szükség van mindkét fogsor lenyomatára és harapási viszonyok rögzítésére. Az így kapott mintákat a fogtechnikus artikulátorba rögzíti. Az artikulátorban olyan eszköz, amellyel pontosan lehet utánozni az állkapocs mozgásait.

A fogorvos többféle lenyomatanyag közül választhat. Klinikánkon a nagy pontosságú A-típusú (addíciós kötésű) szilikon lenyomatanyagokat alkalmazzuk. A lecsiszolt fogcsonk széleinek pontos lenyomatozása miatt szükség van az ínybarázda ideiglenes tágítására, mert különben a lenyomatanyag nem tudna oda bejutni. Ennek elérése érdekében gyógyszerrel átitatott gyapotszálat vagy gumigyűrűt alkalmazunk.

Klinikánkon a nagyobb pontosságot adó kétfázisú lenyomatvételi módszerrel vesszük a lenyomatot. A lenyomatot lenyomatkanál segítségével vesszük. A lenyomatkanálba helyezett első lenyomatanyag-fázis tömörebb, míg a második fázis hígabb. A hígabb anyagot a tömörebb fázisú lenyomatanyag mintegy „bepréseli” azokra a helyekre, amelyek lemintázására a tömörebb fázisú nem képes. A híg lenyomatanyag-fázisból egy kisebb mennyiséget – a nagyobb pontosság érdekében – speciális fecskendővel közvetlenül lecsiszolt fogra és közvetlen környezetére is elhelyezünk.

Csonkvédelem

A csonkvédelem célja  a lecsiszolt fog védelme a fogszuvasodást okozó, és más a szájüregben található baktériumoktól, illetve az ozmotikus és hőmérsékleti ingadozásoktól. A lecsiszolt csonkot ezért védőlakkokkal vagy dentinragasztóval vonjuk be. A legtöbb esetben ideiglenes koronát készítünk. Az ideiglenes korona közvetlenül a fog előkészítése után felhelyezhető a lecsiszolt fogra és a végleges korona elkészültéig és beragasztásáig védi a fogat. Alkalmazásukkal esztétikailag is kielégítő állapotot hoznak létre addig, amíg a végleges korona elkészül.