fbpx

A fog eredetű gyulladások itteni leírása egyfajta folyamatot alkot, ha a gyulladás súlyosbodik, a gyulladásos folyamatok így haladnak előre:

A fogbél gyulladását a fogszuvasodás mélyre terjedése váltja ki. (a fogbél gyulladása fájdalmas.) A gyulladás a fogbél elhalását idézheti elő. (Az elhalt fogbelű fog nem fájdalmas, mivel abban az idegszál már „nem él”.)
A gyulladás a fog gyökércsúcsán keresztül a gyökércsúcs körüli szövetekre terjed. Ilyenkor a fog nyomásra és kopogtatásra érzékeny.
A gyulladás a csontban kétféleképpen viselkedhet: vagy „kitör” a csontfelszín felé, és ekkor csonthártyagyulladás jön létre; vagy a csontvelőben marad és csontvelőgyulladást generál.

Fog eredetű gyulladások

A csonthártyagyulladás képe ijesztő lehet a nagymértékű feldagadás miatt. Azt, amikor ez a feldagadás tályoggá változik (vagyis belsejét genny tölti ki) beolvadásnak nevezzük. Utóbbi, bár nem gusztusos, de mégis igen kedvező folyamat, a gyógyulás fontos jele (a szervezet legyőzi a gyulladásos jelenséget és elhatárolja azt). A beolvadást meleg borogatással lehet elősegíteni (figyelem, nem hűtéssel!). A beolvadás után a tályogot meg kell nyitni, hogy a benne levő gennyet le lehessen „ereszteni”. A csontvelőgyulladás akkor jön létre, ha a gyulladásos folyamat nem tör át a csontfelszín felé, hanem ellenkezőleg, a csontban marad. Kezelése nehezebb, és következményei is messzebb hatóak, mint a csonthártyagyulladásé.

  • A gyulladás a lágyszövetekben halad tovább. Tályog vagy a nyaki szövetközi réseken keresztül terjedő súlyos gyulladásos folyamat indul el.

Az itt leírt folyamat csak vázlatos, és az egyes fázisok nem szükségszerűen következnek be egymás után. Ha a kezelés időben megkezdődik, akkor a folyamat előrehaladása nagy valószínűséggel megállítható. A kóros folyamat előrehaladása a kórokozó tulajdonságaitól, a szervezet védekezőképességétől és még számos körülménytől függ.
Ha Ön az előbbi gyulladásos folyamatok bármelyikét tapasztalja, haladéktalanul fel kell keresnie a fogorvost vagy a szájsebészt.

További fog eredetű gyulladások

Granuloma – a fog gyökércsúcsi részén elhelyezkedő krónikus gyulladásos képlet. Előfordul, hogy a folyamat gennyessé válik, sipolyozik, de sok esetben nem mutat jeleket. Terápiájáról és műtéti megoldásáról itt tudhat meg többet.

Gócfertőzés, gócbetegség – olyan krónikus gyulladás, amely másodlagos betegséget okoz, mégpedig oly módon, hogy belőle kórokozók (vagy azok méreganyagai) jutnak folyamatosan a szervezetbe. Góc lehet a szervezetben: vakbél, epehólyag, orrmelléküreg, mandulák iletve azok a fogak, amelyek gyökércsatornája nem élő, és nincsenek ellátva megfelelő gyökértöméssel sem. A kialakuló másodlagos panaszok általában reumás jellegű vagy bőrgyógyászati (ekcéma, foltos hajhullás, stb.) jellegűek. A gócbetegségről bővebben itt.
Pericoronitis – a kórkép leggyakrabban az alsó bölcsességfogak előtörésekor alakul ki. Erről bővebben itt olvashat.

Phlegmone (flegmone): ha a szervezet a kialakult gyulladást nem képes lezárni, letokolni (vagyis pld. tályoggá alakítani), akkor a nyaki kötőszöveti résekbe terjedve igen súlyos, akár halált okozó gyulladásos kórkép alakulhat ki.