fbpx

Blog

Direkt betét – miért, hogyan és mikor?

Dr. Szabó Dániel - direkt betét készítése

Dr. Szabó Dániel – direkt betét készítése

Több alkalommal írtunk már blogbejegyzést a Sanoral oldalán a fogászati betétekkel kapcsolatban. A betéteket csoportosíthatjuk az elkészítésük módja alapján: indirekt és direkt. Előbbit az előkészített fogról vett lenyomat alapján a fogtechnikus készít el, amit aztán a fogorvos rögzít ragasztó cementtel a fogra, míg a direkt betétet közvetlenül a fogorvos készíti el a rendelőben kompozit tömőanyagból. Ebben a bejegyzésben az utóbbi, tehát a direkt betéttel kapcsolatban részleteire fogok kitérni.

Szerző: Dr. Szabó Dániel

‌Miért kell a direkt betét?

Direkt betétre akkor van szükség, ha rágófelszínből relatíve kevés marad meg a szuvasodás, régi esztétikus tömés vagy amalgám tömés eltávolítása után. Mivel minden ház szilárd alapokra kell, hogy épüljön, ezért a direkt betét alá is egy speciális, üvegszál megerősítésű anyagból készül egy alap. A nagyméretű foganyag hiány pótlása ebben az esetben kompozit tömőanyaggal történik: a fogorvos rétegekből építi fel a fogat. Fontos, hogy ne maradjanak közvetlenül rágóerőnek kitett elvékonyodott részek, hanem az egész rágófelszínt háztető-szerűen borítsuk be. Meghatározó tehát a kezelőorvos tudása és kézügyessége – hogy oda-vissza ismerje a fog anatómiáját és azt képes legyen reprodukálni –, és természetesen fontos, hogy kiváló minőségű anyagokat használjon a felépítéshez.

Talán kevésbé köztudott tény, de még a legjobb kompozitok is rendelkeznek egy minimális zsugorodással, miközben kötnek. Ezt a tényezőt a bemutatott esetben az ún. fél-direkt megoldással küszöböltem ki.

‌Hogyan készül az ún. fél-direkt betét?

Dr. Szabó Dániel - direkt betét készítése - az eredmény

Dr. Szabó Dániel – direkt betét készítése – az eredmény

Miután elkészült az alap, abszolút kofferdám izolálásban teflon szalagot helyeztem fel a fogra. Ez a szalag megakadályozza, hogy hozzákössön a foghoz a direkt betét felépítés. Elkezdjük rétegekként felhelyezni az esztétikus kompozitot és a fog rágófelszínét megformálni. A megfelelő anatómiai morfológiai felépítés után a kompozitot polimerizáljuk, majd levesszük a fogról és szájon kívül is ”meglámpázzuk”. Erre azért van szükség mert az esztétikus kompozitoknak van egy minimális zsugorodása, így ez a hátrányos tényező kiküszöbölhető. Szájon kívül kidolgozzuk, majd – mint egy indirekt betétet – beragasztjuk.

‌Összességében elmondható tehát, hogy a direkt betét jól tud működni, ha adottak hozzá megfelelő feltételek. Mivel azonban rétegekből épül fel, ezért sosem lesz olyan jó teherbíró képessége, mint a fogtechnikai labor által elkészített, egy tömbből kifaragott, majd beragasztott indirekt betété.