fbpx

A gócbetegség olyan kórfolyamat, amely során egy adott szerv vagy egy szervrendszer megbetegedése a szervezet egy távolabbi pontján létrejött, fertőzéses eredetű idült (krónikus) gyulladásából származik. A gócbetegség olyan kórfolyamat, amely során egy adott szerv vagy egy szervrendszer megbetegedése a szervezet egy távolabbi pontján létrejött, fertőzéses eredetű idült (krónikus) gyulladásából származik. A betegséget kiváltó idült (krónikus) gyulladást nevezzük gócnak; amely egyébként általában tünetmentes, nem fájdalmas. A gyulladás (vagyis a góc) lassan fejlődik ki, ezért észre sem vesszük, hogy valamilyen kóros elváltozás van kialakulóban. A gócban felszaporodnak a kórokozók, és ezek a vérpályába kerülve a szervezet kevésbé ellenálló területein megtelepednek, és ott betegséget hoznak létre. Egyes kutatások szerint nem szükséges, hogy a kórokozó maguk is jelen legyenek a megbetegített területen, hanem elég, ha az általuk termelt toxinok jutnak el oda. Melyek a leggyakoribb gócbetegségek (vagyis: melyek azok a megbetegedések, amelyet a gócból induló kórokozók hoznak létre)?

  • ízületi gyulladások
  • foltos hajhullás, kopaszodás
  • bőrkiütések, bőrelváltozások, ekcéma
  • reumás endocarditis (szívbelhártya gyulladás)

Mik a leggyakrabban előforduló gócok (vagyis: honnan származnak azok a kórokozók, amelyek a másodlagos betegséget okozzák)?

  • fogak idült gyulladásai
  • mandulák idült gyulladásai
  • a középfül idült gyulladása
  • az arcüreg és a homloküreg idült gyulladása
  • a vakbél, az epehólyag, a prosztata, a petefészek idült gyulladása
  • a szem kötőhártyájának gyulladása (conjunctivitis)

A fog eredetű gócok A fog eredetű gócok az összes előforduló góc egytizedét teszik ki. A legjellemezőbb fog eredetű gócok:

  • szuvas fogak olyan fogak, amelyek fogbele (pulpája) krónikusan gyulladt elhalt fogak, amelyek nem lettek gyökérkezelve gyökérkezelt fogak, amelyek gyökértömése nem falálló és nem csúcsig érő (vagyis nem tökéletes) gyökérkezelt fogak, amelyek gyökértömése ugyan tökéletes, a gyökércsúcs körüli részen mégis granuloma, ciszta vagy krónikus gyulladás alakult ki visszamaradt foggyökér olyan fog, amely az állcsontban van, és nem tud előtörni (pld. bölcsességfog) krónikus ínygyulladás, amikor a foglepedékben és/vagy a fogkőben jelenlevő baktériumok gócként szerepelnek fogágybetegség (ínysorvadás), amikor a fogak körül kialakuló ún. tasakok kiváló helyet biztosítanak a baktériumoknak

Nem minden itt leírt elváltozás tekinthető gócnak, de abban az esetben, ha a másodlagos betegség megjelenik, akkor ezek egyértelműen gócok. Az, hogy a gócnak tekintett fog valóban góc volt-e vagy sem csak azután derül ki, hogy a góc megszüntetésére irányuló kezelés, ellátás megtörtént. A fogászati góckeresés Ha felmerül fogászati góc gyanúja, akkor a fogazat és a szájüreg teljes és részletes vizsgálata indokolt. Ellenőriznünk kell a fogak vitalitását, az esetleges jelenlevő szuvasodásokat, az ínyt, stb. A szájüreg alapos átvizsgálását követően röntgenvizsgálat szükséges, mert a csontban vagy a fogak gyökerén megjelenő gócos elváltozásokat csak így tudjuk felfedezni. A fogászati góc terápiája A kezelés során mindenképpen szem előtt kel tartanunk a fog megtartásának elvét, ezért a góc milyenségétől függően a szuvasodás ellátása, gyökérkezelés, gyökértömés, a gyökértömés cseréje, gyökércsúcs-rezekció (gyökércsúcs-amputáció, a gyökércsúcs és a környező gyulladásos szövetek eltávolítása a fog megtartásával) jön szóba. Az előtörésre képtelen fogakat (pld. bölcsességfog) műtéti úton kell eltávolítanunk. Az állcsontok cisztás megbetegedéseit a ciszta eltávolításával kell megoldanunk. A fogágybetegséget, a krónikus ínygyulladást illetve a fogkövesedést is kezelnünk kell. Előfordul, hogy a fogmegtartó kezelések egyikét sem lehet alkalmazni. Ilyenkor már csak a fog eltávolítása jön szóba. A rendszeres fogorvosi ellenőrzés és a félévenkénti professzionális szájhigiénés kezelés hozzájárul ahhoz, hogy a gócbetegség megelőzhető legyen.