A maradó fogazat 32 fogból áll. Mind a felső, mind az alsó fogsorban 16-16 fog található.
A bölcsességfogak azonban sokszor nem láthatóak, mert vagy nem fejlődnek ki (nincs is fogcsírájuk), vagy nem nőnek ki (impaktált bölcsességfogak).
A 32 maradó fog közül alul-felül 4-4 (tehát összesen 8) metszőfog, 2-2 (tehát összesen 4) szemfog, 4-4 kisőrlőfog és 4-4 nagyőrlőfogat találunk a felnőtt, ép fogazatban. Ez azt jelenti, hogy az összesen 4 bölcsességfogat nem számítva ideális esetben 28 fogunk van.
A mellékelt ábrán színekkel jelöltük a fogakat. Az egyes színek jelentése:
nagymetszőfog
kismetszőfog
szemfog
első kisőrlőfog
második kisőrlőfog
első nagyőrlőfog
második nagyőrlőfog
harmadik nagyőrlőfog, azaz bölcsességfog.
A fogakat a nemzetközi gyakorlat szerint kvadránsonként jelöljük meg. A jobb felső kvadráns az 1-es, a bal felső kvadráns a 2-es, a bal alsó a 3-as, a jobb alsó a 4-es. Ha a 24-es fogról beszélünk, akkor az a bal felső 4-es, ha a 46-os fogról, akkor az a jobb alsó 6-os.
Természetesen ezt nem tükörképben kell nézni, hanem anélkül. A jobb felső kvadráns tehát az Ön jobb keze felé eső felső kvadráns. Abban az esetben tehát, ha a fogorvos a jobb felső 1-es fogról beszél, akkor az Önnek jobbra eső felső 1-es fogáról van szó, noha az a fogorvosnak bal kézre esik.
A fogak szerkezete – a felső fogazat
Ezen az ábrán az előzőek szerint jelöltük az egyes fogakat.
A felső nagymetszőfogak koronája lapát alakú. Egy gyökerűek, a gyökerek nyaki átmetszete kör alakú.
A felső kismetszőfogak egy gyökerűek, a gyökerek nyaki átmetszete inkább ellipszisszerű. Gyökerük vége gyakran a szájpadlás felé görbül.
A felső szemfogak erősek, vaskosak, hegyes, nagyméretű, jellegzetes alakú koronájuk van.
A felső első kisőrlőfog koronája két csücsökkel rendelkezik. Az esetek kb. 70%-ában két gyökerűek.
A felső második kisőrlőfog egy gyökérrel rendelkezik, koronája ennek is két csücsökkel bír.
A felső első nagyőrlőfogak három gyökerűek.
A felső második nagyőrlőfog szintén három gyökerű.
A felső harmadik nagyőrlőfog a bölcsességfog. Mind a gyökér, mind a korona alakja változatos, sokszor atípusos.
A fogak szerkezete – az alsó fogazat
Ezen az ábrán szintén az előző színjelölést alkalmaztuk.
Az alsó nagymetszőfogak a szájüregben a legkisebb keresztmetszetű fogak. Koronájuk vésőszerű. Egy gyökerű fogak.
Az alsó kismetszőfogak az alsó nagymetszőkhöz hasonlítanak. Egy gyökerű fogak.
Az alsó szemfogak az alsó kismetszőkhöz képest vaskosabb, erősebb. Egy gyökerű fogak.
Az alsó első kisőrlőfog koronája két csücsökkel rendelkezik. Egy gyökerű fogak.
Az alsó második kisőrlőfog egy gyökérrel rendelkezik, koronája ennek is két csücsökkel bír.
Az alsó első nagyőrlőfogak két gyökerűek. A gyökerek szélesek, laposak.
Az alsó második nagyőrlőfog az alsó első nagyőrlőhöz hasonlatos.
Az alsó harmadik nagyőrlőfog a bölcsességfog. Mind a gyökér, mind a korona alakja változatos, sokszor atípusos.
A fog szerkezete
A fog külső rétegét a fogíny felett a fogzománc alkotja. A fogzománc az emberi test legkeményebb szövete.
Az alatta található fogállomány (dentin) veszi körül a fogbelet (pulpát). A pulpa tulajdonképpen erek és ideg halmaza; az erek táplálják a fogat, az ideg pedig a különféle behatásokat közvetíti az idegi központ felé. Ez az ideg felelős a fogfájásért is.
Ha a fogzománc sérül (fogszuvasodás vagy a fogsérülése miatt), akkor a fájdalomingereknek kevésbé ellenálló pulpa – a dentin apró csatornácskáin keresztül – elérhetővé válik a külvilág számára, és a fog fájdalommal reagál.
A fogak alul az állkapocs (mandibula), felül a felsőállcsont (maxilla) fogmedernyúlványában „ülnek”.
A csont és a fog közötti kapcsolatot számtalan apró kis szalagocska biztosítja, ezek a fogágy ligamentumai.
A fogágy (parodontium)
Mind az alsó, mind a felső állcsontban a fogak a fogmederben „ülnek”. A fogmederben a fogat a gyökérhártyarostok (parodontium) rögzítik. A fogágy feladata tehát a fogak rögzítése, ugyanakkor a fogakra nehezedő rágóerőt is a fogágy közvetíti a fogmederre, vagyis a csontra. Az erőt azonban transzformálja is a fogágy, nevezetesen a rágónyomás erejét húzóerővé. Fontos megjegyezni, hogy a fogágy rögzítő szerepe nem merev, a fog mikroszkópikus elmozdulást végez rágás közben. Ezt a jobb oldali rajzolt metszeten jól meg lehet érteni. A gyökérhártyarostok mintegy kifeszülnek a csont (fogmeder) és a fog cementállománya között, azonban rugalmasságuknál fogva engedik is a mikroszkópikus mozgásokat.