Homeopátia a fogászatban

A homeopátia szó görög eredetű, jelentése „hasonszervi gyógymód” ( homeo = hasonló, pathos = szenvedés). Megkülönböztethetjük az ellenszervi gyógymódot alkalmazó hagyományos orvoslástól, amelyet allopatiának hívhatunk (jelentése: ellentétes szenvedés). A módszer kitalálója és kidolgozója Samuel Hahnemann német orvos volt. A homeopátia alapelvét Hahnemann fogalmazta meg: „similar similibus curentet”, ami annyit jelent, hogy „hasonlót hasonlóval gyógyítani”. A terápia alapelve, hogy ha egy anyag nagyobb mennyiségben előidéz bizonyos tüneteket, akkor kis mennyiségben alkalmazva mellékhatások nélkül képes gyógyítani az ugyanazokat a tüneteket kiváltó betegséget. A homeopátia alapelvei (Hahnemann szerint) A gyógyítás a beteg egészségessé tételét jelenti, és nem elméletek, teóriák gyártását. Az orvost a betegségek megszüntetésében a tünetek és azok változásai vezetik és irányítják. A homeopata orvos a tünetek összességét vizsgálja. A betegség kezdetben tisztán a szellemi életerő elhangolódásán alapszik, ez a szakasz teljesen immateriális természetű. Ha egy homeopátiás szert egészséges embernek beadunk, akkor ő különféle, a szerre jellemző tüneteket produkál. Ez a jelenség a szervizsgálat alapja. A gyógyítás akkor lesz sikeres, ha a betegségnek és a szernek főleg a különös, sajátos és egyedi jellegzetességei hasonlóak egymáshoz. A gyógyulás azáltal következik be, hogy a homeopátiás szer egy műbetegséget produkál a szervezetben: magas hígítása miatt csak a betegség információját szolgáltatja, s erre a szervezet válasza a gyógyulási reakció. A betegségeket nem lokálisan kell kezelni, hanem (például a bőrtüneteket is) belsőleg adott homeopátiás szerekkel. A hivatalos orvoslás gyógyszerei sokszor károsak, és a betegnek több kárt okoznak, mint hasznot.

A homeopátiás kezelés célja

A kezelés célja az öngyógyító képességünk erősítése, serkentése. A homeopátiás szerek az élő szervezet természetes gyógyító energiáit használják fel működésükhöz, s így többek között az immunrendszert is aktívabbá teszik, serkentik. Fizikai és kibernetikai kutatások alapján a homeopatiás szerekben rejtőzködő információnak legalább egy része elektromágneses hullám, mely gyógyító kapcsolatba lép a szöveteink és sejtjeink által kibocsátott saját rezgésekkel. A homeopátiás gyógyszerek alapanyagai nagyrészt friss növények, de vannak ásványi és állati eredetű gyógyszerek is. A gyógyszerek egyedi, csak a homeopátiás gyógyszerekre jellemző eljárással, un. potenciálással készülnek. A „D” potenciasor esetében 1:10 arányú a hígítás és azt követi az ütve rázás minden lépésben. A „C” potenciasornál 1:100 arányú a hígítás, és ezt követi az ütve rázás minden lépésben. Ez azt jelenti, hogy például a D30-as potencia esetében harmincszor történik a hígítás és az ütve rázás. Az alacsony potenciák elsősorban a testi tünetek gyógyítására használatosak, a közepes potenciák a testi és lelki tünetekre egyaránt hatásosak, míg a magas potenciák elsősorban a lélekre hatnak, melyek már egyre kevesebb anyagot, de egyre több energiát, gyógyító információt hordoznak. A homeopátiás gyógyszereket picike cukorgolyócska (ún. globulus) formájában kaphatjuk meg a gyógyszertárban. Erre a golyócskára van rácseppentve a hatóanyag. A golyócskát a nyelv alatt kell elszopogatni, majd nem lehet enni, inni, dohányozni és fogat mosni fél óráig.

A homeopátia alaptörvényei

A fogászat és a homeopátia

A fogorvos különleges helyzetben van a homeopátia alkalmazása során, mert maguk a kezelések nem (pld.: tömés vagy fogpótlás készítés), vagy csak részben (mint például az ínygyulladás) válthatóak ki a homeopátiás gyógyszerek alkalmazásával. Másrészt viszont a beavatkozások kitűnően támogathatók homeopátiás gyógyszerekkel. Megelőző jelleggel alkalmazhatjuk a homeopátiát a beavatkozás várható nehézségeinek elkerülésére (pl.: elhúzódó sebgyógyulás). Műtéteknél, foghúzásoknál, gyökérkezeléseknél a gyógyulási idő lerövidülhet, a regeneráció felgyorsul. Homeopátiás gyógyszerekkel részben helyettesíthetők erős fájdalomcsillapítók, és az esetek egy részében az antibiotikum szedése is elkerülhető. Kitűnően kezelhetőek vele a fogágybetegségek, illetve a különböző nyálkahártya elváltozások (aphta,herpesz) is eltüntethetők. Nem utolsósorban a fogorvosi rendelőben előforduló félelmet, szorongást, és pszichés alapon létrejövő rosszulléteket is oldhatjuk ezzel a gyógymóddal. Egyet azonban fontos megjegyezni: a szükséges fogászati kezeléseket mindig el kell végezni. A homeopátiás szereket a fogászati és szájsebészeti kezelések, beavatkozások mellett, és nem azok helyett kell alkalmazni.