Maradó fogaknak nevezzük a második rend fogazatot, amely az élet folyamán nem pótlódik. Embernél 32 maradó fogat találunk: 2 metszőt, 1 szemfogat, 2 kisőrlőt és 3 nagyőrlőt kvadránsonként. A maradó fogak a tejfogakat pótolják.
A maradó fogak a tejfogakat pótolják. A fogváltás a 6. életévben kezdődik meg, az első nagyőrlők megjelenésével. A maradó fogak a fogsorban elfoglalt helyük sorrendjében jelennek meg, kivéve az első nagyőrlő és a felső szemfog.
A maradó frontfogak belülről, a szájpad és a nyelv felől közelítik meg a tejfogakat. Míg a kisőrlők a tejmolárisok gyökerei közt jelennek meg. A nagyőrlők a tejfogak mögött jelennek meg.
A bölcsességfog tör elő legkésőbb: 16-30 éves korban. Egyre gyakrabban elő sem tör, ami arra mutat, hogy idővel ki fog maradni az ember fogazatából.
Maradó fogazatról csak az utolsó tejfog kihullása után beszélünk. Előtte megkülönböztetünk: tejfogazatot – amikor csak tejfogak találhatóak a szájüregben és vegyes fogazatot – az első maradó fog megjelenésétől, az utolsó tejfog kihullásáig.
A fogváltás egy adott szakaszában a tej- és maradófogak együttesen vannak jelen a gyermek szájüregében. Ebben az életszakaszban tehát a tejfogakat az azoknak megfelelő módon, a maradófogakat pedig kissé más módon szükséges ellátni.
Milyen hatással van a szuvas tejfog az éppen csak kifejlődő maradófogakra?
A maradófogak fejlődésük során „tiszta lappal” kezdenek, azaz nagy valószínűséggel épen törnek át. Ha azonban a szájüregben szuvas tejfogak vannak, szinte biztos, hogy a maradófogak is szuvassá válnak kisebb-nagyobb mértékben.
A kinövő maradófogak a tejfogak szuvas felszíneivel érintkeznek (miáltal ún. kontakt-szuvasodások keletkezhetnek), továbbá a maradófogak egy „szuvasodásos környezetbe” nőnek bele (ennek megértéséhez tudni kell, hogy a fogszuvasodásban jelentős szerepet játszanak egyes kórokozók).